Utazóblog

Örményország - Grúzia - Azerbajdzsán 1. rész

2014/07/11. - írta: Valis&Co.

Bár idén nem ez az első utazásom, idő hiány miatt nem írtam sem Lettországról, vagy Észtországról, sem pedig Cape Verdén tett 5. utamról, pedig végre eljutottam Sao Vincentére és Sao Antao-ra. De majd egyszer talán bepótolom. Most viszont igyekszem real life írni (mert az a tanúlság ebből, hogy utólag már úgy sincs időm)

  1. nap

Érkezés egész napos munka után, Varsón át az éjszakai járattal – a határon cincálás mert persze az azerbajdzsáni vízumnál nyílt ki az útlevelem, vagy A Baltás miatt kitudja… de végül beengedtek.

Úgyhogy az első nap leginkább aludtam, aztán megint aludtam. A kettő között ültem a dombtetőn a szállodai szoba teraszán ittam sört, olvastam és közben ráhangolódásként néztem alattam a Jerevánt és szemben az Ararátot.

Az Ararátot, aminek lábainál állítólag Noé bárkája kikötött az özönvíz után és ami az ország jelképe, a konyak neve, de Törökországban van… De jól látszik ha tiszta az idő, mert bazi nagy, 5000 méter feletti és még most is hó van a tetején.

És hát mi szoktuk magunkat hánytatott sorsúnak tartani történelmileg.. de azt kell mondanom az Örményeknek rendesen kijutott.

Erre fele már állítólag 8000 évvel ezelőtt is éltek, de mondjuk Jerevánt is i.e. 782-ben alapította egy urartui király (és erről van „papírjuk” :-) ). Magát az örmény királyságot i.e. 600 ban alapították, és i.e. 95-66 ig volt a csúcson.. Aztán jöttek a perzsák, az asszírok, a görögök, a rómaiak, a bizánciak, az arabok, a mongolok, a tatárok, a perzsák, a törökök, az oroszok. Ebben sorrendben.

Közben ez volt az első állam a világon ahol államvallás lett a kereszténység i.sz 301-ben. És megalakult az Örmény Apostoli Egyház, ami azóta is létezik.

I.sz. 405-ben Mesrop Mashatots kitalálta az örmény abc-t és írást, és azóta is ez megy.

A 17. században felosztották az Ottoman török birodalom és Perzsia között. Aztán az 1800-es évek vége fele a súlyos diszkriminációk miatt, némi cári orosz befolyásra próbáltak függetlenedni. 1896-ban ez vezetett az első tömegmészárláshoz.

Az első VH alatt, az Ottomán Birodalom megcsinálta az évszázad első gencídumát, 1915-1923-ig kb. 1,5-2 millió örmény halt meg. Ezt mondjuk török részről azóta sem ismerik el.

Végül sikerült függetlenné válniuk. 2 évre – 1920-tól 1922-ig.

Ekkor jöttek a szovjetek – és nekik ebből majd 70 év jutott.

Manapság sem konfliktus mentes a helyzet – lsd Nagorno-Karabakh háború Azerbajdzsánnal.

De az Ararát szép, meg finom is, a népek kedvesek, a kaja brutál finom.. már csak szét kell jól néznem.

 

  1. nap

 

Megjöttek az útitársak, kevesen vannak szerencsére és bár a szokásos angol nyugger banda, megint szerencsém van mert jó fejek.. Ja a legidősebb 87!!!! éves. Bakker. Kis szerencsével még pár évet utazgathatok.

Bemelegítésnek megnézzük Echmiadzint – ez a világ első keresztény temploma i.sz. 303-ban épült!! És az Örmény Apostoli Egyház központja mai napig is. Nyílván a vasárnapi miséről nem illik lemaradni, de mivel 3 órás a szertartás simán odaérünk és látjuk ahogy a papok bevonulnak. A többség fekete furcsa hegyes csuklyás cuccban. Komoly kórus és ének kíséri a szertartást, némelyek opera énekesi minőségben szólóznak. Szerencsére lazítottak a templomi szabályokon, mióta újra lehet misére járni, mert függetlenedtek a Nagy Szovjet Testvértől, így már nem kötelező végigállni a 3 órás szertartást, bármilyen szép azért az kissé hosszú lenne…

A következő Zvarnots, egy 7. századi kör alakú templom, ami egyszer csak összedőlt, valószínűleg földrengés miatt, de ami maradt a faragott oszlopokkal az is szép. Meg van egy faragott kő, 2600 éves írással rajta.. És itt is énekelnek, igaz itt a CD eladás okán, de azért így is szép meg hangulatos.

Aztán még tekergünk Jerevánban… Őszintén szólva nem vagyok elájulva a várostól, vagy csak másra számítottam. Árpiéknak nagyon tetszett (360fokbringa.hu), a belváros tényleg rendben van, és vannak hangulatos részek, pl csomó kiülős étterem a Cascade környékén, de az én ízlésemnek túl sok a szovjet épület, szobor stb. Meg talán azért is mert egész tudatosan tervett, sugárútak, körútak, egyforma nagy főleg szürke, néha vörös kőből épült házakkal, kevés parkkal. A külváros pedig brutál mocskos, tele hatalmas nagyon csúnya lakótelepekkel, ezekhez képest még a Havanna lkt is bájos.. Valahogy a köztisztasággal vannak bajok, különösen a szanaszét heverő rozsdás Lada, Moszkvics darabokkal. A tömegközlekedés inkább arabos mint európai megoldás, de nagyon hatékony Marschutkákkal, kis tömött minibuszokkal közlekednek a népek.

 3. nap

Először megnézzük a kilátást a városra, meg a Hegyre Örmény Anyánk hatalmas és nyílván szovjet származású szobra mellől. Aztán elbuszozunk Jerevántól keletre Garni-ba. Itt teszünk egy órás sétát a szurdokban, fura bazaltoszlopos képződmények mellett, hogy alulról is megnézzük a templomot. Ha Jerevánra azt mondtam hogy koszos, hát a faluszélén ami van… egy roncstemető kitelne abból ami az árokban mellett hever.

A Garni templom egy magas domb tetején, nagyon szép állapotban megmaradt hellén templom az 1. századból. Kis ékszerdoboz az egész. És pazar a kilátás a környékre.

A roncstemetőn kívül a falu és egész Örményország jellemzője a rengeteg gyümölcsfa. Komolyan ez tényleg a barack és a dió országa. A templom bejáratnál parasztnénikék árulják az aszalt gyümölcsöt, befőttet. Nyílván a szakmai kíváncsiság miatt kell vennem dió befőttet és sárgabarackot is, hogy megkóstoljuk az ebédnél. Ebédet a faluban kapunk egy gyönyörű hangulatos, gyümölcsfás kertben, lovash (lapos kemence falon sütött vékony örmény kenyér) saláták, zöldségek és sajt. Én persze közben legelek a fákról is, meggyet meg az eperfáról az epret.

Délutánra jut a nap fénypontja a Geghard kolostor és templom a sziklák tetején. A főtemplom félig kifaragva félig a melléépítve a sziklának, aztán ebből nyílnak a régebbi (7. század), felülről egy nyíláson át a sziklába vájt templomok és kápolnák. A falak tele örmény keresztekkel (khachkar), ezek virágokkal, növényi elemekkel díszített, általában külön álló köveken vagy a templom falba faragott keresztek. Geghard falán van az egyik legszebb 1213-ban faragott. Van egy emeleti sziklába faragott templom terem is, ez az akusztikájáról híres, de sajnos itt nem énekelt nekünk senki.

Hazafele és nézelődünk még a városban, mondjuk a bolhapiacon én szokás szerint nem veszek semmit, a Köztársaság tér nagy, egyértelmű szovjet beütéssel, az Ararat gyár is ilyesmi, de belül legalább finomakat állítanak elő, van még Opera ház, meg Genocide emlékmű, örök mécsessel (és bakker vmi külföldiek vörös szegfűt hoztak .. vörös szegfűt brrrr) meg államfők fenyőfáival. Megnéztem a Putyiné és János Pál Pápáé a legmagasabb, talán a Putyinos pár centivel nagyobb, már ha ez jelent valamit.

  1. nap

Magasra mentünk ma, erőd nézőbe. Egész Örményország egy magasföld, Jereván is a tengerszint felett van, 1200 méteren, de az átlag amúgy is vagy 1000 méter. Nyáron meleg van télen meg hideg. Na ezért Amberd erőd látogatást nagyon élveztem, 2400 méteren van, szép zöld domboldalak, tehenek és vad virágokkal és sokkal hűvösebb levegő.. szuper séta volt, még egy kis bocival is összebarátkoztam, akinek hosszú, fehér szempillája volt. Az erőd a 7. től a 11. századig épült, de mivel 3 oldalról meredély veszi körül és sok a víz, amit felpumpáltak, gyakorlatilag a 14. sz-ig senki se foglalta el. Az erőd elég romos, de van egy kis csinos templom is, sokkal jobb állapotban.

 A közelben van az Aragat hegy, ez az örményországi legmagasabb hegy, ennek is hófoltok vannak a tetején még (4090 m)

 Ebéd a szokásos falusi árnyékos udvar, lovash kenyér, saláta, sajt.

 Délután meg mentünk betűket nézni, hogy okosodjunk, Matenadaran könyvtárba, 17.000 ősi örmény kézirat, és vagy 100.000 más nyelveken… Persze mindet nem lehet megnézni, amiket igen azok nagyon szépek, csomó rajzos, díszített, de vannak térképek, arab nyelvű Korán, füves könyv stb… a legrégebbiek a 10 századból vannak ha jól emlékszem, de mindenképp még a Kindle előtti időszakból :-)

  1. nap

Na végre lépünk Jerevánból, sokkoló az út a városból kifelé. Örményország is úgy járt, hogy a Szovjetunió felbomlásával gyakorlatilag megszűnt az ipari termelés, nyersanyag nem lévén a gyárak bezártak. És azóta is ott álnak szétrozsdásodva, betört ablakú omladozni kezdett épületekkel. Hatalmas nagy rozsda-beton kupacok. Szürreális látvány… simán forgatnék filmet bennük.

Khor Virap kolostorhoz megyünk, egy kőhajításnyira a török határtól, az Ararát lábánál van. Itt volt bebörtönözve Világosító Szent Gergely a 4. sz elején, aki aztán az Apostoli Egyház első khatolikosza lett (pátriárka, görögből).

Következő megálló egy örmény pincészet Areni, ahol kóstolgatunk helyi borokat – végig ittam az összes létező gyümölcsbort – alma, barack, meggy, gránátalma, málna, szeder stb - nyilván nem ez itt a főprofil, de vörösbor annyira nem jött be, ezeknek némelyike viszont nagyon finom volt. Itt elég régi hagyománya van a borászatnak – találtak kb 6000 éves borászatot. Ugyanott ahol kiásták a földön talált legrégebbi cipőt, frankó marhabőr, egy darabból szabott, 5500 éves (1000 év öregebb mint amit Özi hordott :-) )

Noravank Kolostor a következő, magasan vörös sziklák között, 1105-ben alapították, a faragások gyönyörűek… a táj nemkülönben. Két szerzetes lakik csak fent, de jó fejek a fociról beszélgettek velünk (brazil-német :-) ) mielőtt megáldottak minket.

Következő megálló egy karavánszeráj, mert a hegyek között gyakorlatilag a régi selyem utat követjük, ahol ezekben a megállókban tudtak a karavánok biztonságosan éjszakázni.. Annyira biztonságosra építették a hodályt hogy ablaka sincs, egy térben aludtak emberek állatok. Közben elkezdett esni, de nem baj mert pár kilométer múlva kikerülünk a felhő alól, és napsütésben tudunk sétálni a mezőn a virágok, tehenek között egy órácskát.. Királyság.

Aztán úgy 400 km megtétele után – végig hegyi kanyargós utakon – megérkezünk a Sevan tóhoz, a félszigeten megnézzük a kolostort, innen szuper kilátás van a tóra, csak közben megint esik.

  1. nap

Az utolsó Örményországban… A tó mellett reggeliz, aztán megint jönnek a kanyargós utak, hogy először egy Dilijan nevű várost nézzünk meg. Ez az örmény svájcnak tartott régióban, pici hegyi városka, van néhány szebb, faragott teraszos régi ház, de nagyon lepukkant, sok szocializmusból maradt épülettel.

Aztán tovább a hegyek között, alagutak, utak borzalmas állapotban, de a csúcs egy félig még működő rézbánya, aminek egy hegytetőn füstölgő kéménye beborítja a várost, ahol a szétrozsdásodott rettenet gyár fekszik. Mondjuk szívesen megnéztem volna közelebbről is néhány fotó erejéig.

Haghpat kolostor, világörökség. Nagy kolostor, harangtorony külön, könyvtár… ezt is a 10. sz kezdték építeni, a torony 12. századi. Van egy csomó khatchkar, az egyik nagyon szép és ami szokatlan, hogy Jézust ábrázolja a kereszten. A templom is klassz, hatalmas és az oltár körül egész jól megmaradt freskókat látni a falon. Plusz külön nekünk egy csomó fecskefészek, benne fiókák, de olyan alacsonyan, hogy kézzel elérném és lehet nézni ahogy mama fecske eteti őket.

Aztán tovább a határ felé..

Örményország szép, rengeteg régi kolostorral, templommal, látnivalóval, a táj gyönyörű, de amit én sose realizáltam, hogy mennyire nagyon szegény az ország. GDP statisztikákban kb. 120. körül van (Magyarország 50-60 között.), olyan országokkal együtt mint Angola, Congo vagy Guatemala. Az infrastruktúra borzalmas állapotban van, utak hidak stb… Volt alagút, amit a 60as években építettek, de nem hogy világítást nem szereltek bele, le se aszfaltozták belül azóta. Komolyan ilyet még nem láttam, földút az alagútban, de akkora kátyúkkal hogy alig tudnak az autók átbotorkálni. Az autók közt van egy-két új, de a többség régi Lada, Zaporozsec, Moszkvics, Volga.. szétrozsdásodott távolsági buszok, gázra állítva, régi Zilek :-D az úton.. A falvakat a föld színe felett 1-2 méteren vezetett gázvezetékek rondítják el, így olcsóbb mint beásni a földbe..Nagy a szegénység, ezen az azeri konfliktus miatt lezárt azerbajdzsáni és török határ nem segít, kereskedni csak Iránon vagy Grúzián keresztül tudnak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://maganyosbolyongo.blog.hu/api/trackback/id/tr156500573

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.