Utazóblog

Örményország - Grúzia - Azerbajdzsán 2. rész

2014/07/13. - írta: Valis&Co.

Grúziáról sem tudtam sokat mikor kitaláltam ide jövök – ide valósi volt Sztálin, meg Eduard Sevardnadze, aki Szovjet külügyminiszter, majd Grúz elnök volt és btw most temették el..

Az biztos elég régóta laknak itt népek, 2013 ban a híres Dmanisi barlangban talált 5. koponyából, ami 1,85 millió éves, kiderült, hogy itten már akkor laktak emberszerű lények. 546 köbcentis aggyal (ismerek a maiak között, olyat akinek ennél kisebb van :-) ).

Szóval történelmileg röviden – volt két királyság Colchis nyugaton, Kartli meg keleten az i.e. 4 században. Aztán Miriam király és Nana királynő áttért Szent Nino hatására (először a királynő, mindig a nők…) még a i.sz. 4. sz elején a kereszténységre. Aztán egyik fele bizánci a másik perzsa uralom alá került. Aztán meg az arabok jöttek. Meg rómaiak. Egységes, független királyság Bagrat III. alatt lettek 1001-ben. Aztán jöttek a törökök, de Dávid, az Építő alatt már Tbilisi volt a főváros és ükunokája Tamar királynő uralkodása alatt igazi kaukázusi nagyhatalommá vált Grúzia. De aztán jöttek a mongolok, a pestis, Timur, törökök, perzsák. Végül persze 1770-ben az oroszok. Ezek aztán maradtak is jó sokáig, csak később már szovjet formában. Igaz, közben 1918tól 3 évig voltak függetlenek is. A szovjetektől 1991-ben szabadultak, utána jött a káosz. Sevardnadze lett az elnök – és nekik is lett konfliktus meg harc - az örményekhez hasonlóan - csak nekik az oroszokkal Abházia és Dél – Osztétia elszakadása miatt.

Gazdaságilag számszerűen (GDP/fő) nem állnak sokkal jobban, mint örmények, de az infrastruktúra sokkal jobb, utak, autók stb már a határon átjőve van különbség

7. nap

Még előző este érkeztünk Tbilisibe, és én elsőre beleszerettem a városba… Persze itt is vannak rettenet lakótelepek és az óvárosban sincs minden ház felújítva, de nekem mint város sokkal hangulatosabb a maga összevisszaságában, mint Jereván. Így aztán az egyik útitársammal mi még éjszakai sétára indultunk, és fel is fedeztük egyből az óváros megfelelő részét, tele bárokkal, éttermekkel… Persze le kellett csekkolnom jó-e a grúz fehérbor. Jelentem igen finom :-)

Na ezen a túrán a templomhiány kialakulása nem fenyeget, úgy tűnik legalább napi 2-3 Grúziában is meg lesz. A különbség hogy itt szépen fel kell öltözni, és a be kell takarni kendővel a fejemet. A Grúz Apostoli Ortodox Egyház ugyanis meglehetősen fundamentalista – a vezetőnk szerint legalább is, aki amúgy egy meleg fiú, úgyhogy gondolom volt már mínuszos tapasztalata egyházi ügyekkel kapcsolatban.

Tbilisiben aztán tényleg úgy érezheti az ember, hogy overchurched – minden sarkon van egy bazilika vagy kolostor.

A Metekhi Templom az első, egy sziklára épült a folyó szélén, és gyakorlatilag ezen a helyen már az 5. sz templom állt, bár ez újabb, csak 13.századi. Aztán megnézzük a híres kénes fürdőket, amikből a föld felett csak nagy kupolák látszanak. Séta fel az erődhöz, ami dombtetőn uralja a látképet, Nariqala-nak hívják, 4 századi, de mára csak a falak maradtak belőle.. Következik a Sioni katedrális, eredetileg 6 századi, de sokszor kellett újjá építeni, amit most láttunk az már 13. szban épült. Egy csomó más érdekes épület is van karavánszeráj, zsinagóga, vicces ferde óratorony, az meg amúgy a színházhoz tartozik. Aztán még kincseket nézek a nemzeti múzeumban, elég sok arany, ezüst tárgyat nézünk, régiek, szépek

8. nap

 Reggel Mtskhetába vezet az út (nem elírás, és én sem tudom kiejteni, pedig gyakoroltam), először a legszentebb grúz templomot nézzük meg egy dombtetőn – Jvari-t.. Nem csak a kilátás döbbenetes, két folyóval és a városkával, de a templom is nagyon hangulatos, főleg hogy szertartás közben látjuk, füstölőkkel, kórussal… Ez a templom 6 századi és az első korszakát képviseli a templom építészetnek Grúziában, szimmetrikus kereszt alakú alaprajzzal. Nekem külön tetszik, hogy csupasz kőfalai vannak, alig egy két szentképpel díszítve.

Fentről is jól látható volt hogy a folyó melletti katedrális nem kicsi, de közelről tényleg hatalmas, 11 századi Svetitskhoveli-nek hívják, ez is nagyon szent és nagyon szigorúak is a papok, a hosszú nadrágomra még egy külön szoknyát kell felhúznom hogy nehogy alul öltözött legyek. Plusz kendő a fejem, kb mint egy sátoros cigány úgy néztem ki (szerencsére amúgy se lehetett fotózni )

Állítólag Krisztus palástja (egy a pár tucatból) van a templom alatt eltemetve, a történetben szerepel egy zsidó aki elhozta a nővére, Sidonia aki tőle kapta és azonnal belehalt a hitbe, Miriam király meg nem elmozdítható oszlop, ami Szent Nino egész éjszakás imádkozására magától Sidonia sírjára ugrott. Kb ezt vettem le a sztoriból.. de a katedrális szép, régi freskókkal, faragásokkal..

Aztán hosszas buszozással átmegyünk a hágón, ami elválasztja állítólag Európát Ázsiától és még mielőtt megérkezünk egy nyugat grúz városba Kutaisiba megnézünk egy sziklavárost Uplistsikhe-t. Közel 40 fokban a sziklákon ugrálni meglehetősen izzasztó mulatság, ezen a ponton több nyugger feladja, de én azért rendesen körbejárom, igaz nagyjából közben 2-3 liter víz tűnik el belőlem. A barlang várost i.e. 6 századtól lakták, és nap istennőt imádtak a templomaiban, de később a keresztény királyok is használták. Volt, hogy 20.000 több lakosa volt. Sajnos nem csak a mongolok rombolták később, jelentős részét földrengés tette tönkre.

9. nap

Beletettem a lábam a Fekete-tengerbe, sajnos mivel szar idő volt ennék sósabb nem lettem. Batumi városban voltunk, ami kedvelt üdülő és kikötő a tenger parton. A hely egyébként olajügyekben is híres volt, Nobel (az Alfréd tesója) mérnökösködött itt, finomítót meg vezetéket építettek. Ja meg tea földek is vannak. A régi házak szépek, bár sok még elég romos, és több utcányi színes korlátos lepukkant szovjet lakótelep is van, meg csomó fura új épület. Nem rossz hely, de nem lesz a kedvenc nyaraló helyem.

Még egy közeli római-bizánci erődöt nézünk meg, Gonio-Asparust. Kőfalak, tornyok, vízvezeték. A lugas meg kiwiből van (a növényből nem a madárból)

Aztán túl élve a grúz vasárnapi forgalmat (két nagyon csúnya balesetet láttunk visszafelé) meg, hogy ne maradjunk templom nélkül, ha már vasárnap van megnézzük a Bagrati Katedrális. Nagyon meglepő, hogy III. Bagrat építette, 1003-ban.

Ezután már csak fehér borra vadászunk, hogy legyen mit inni a meccs alatt :-) Már csak ébren kell tudni maradni. Gondolom a család, akinél lakunk ennek elősegítésére szerzett be egy orosz családot, órák óta üvöltő gyerekkel…

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://maganyosbolyongo.blog.hu/api/trackback/id/tr596505887

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.