Utazóblog

Kenya - Uganda - Ruanda 9. rész Befejezés

2015/01/10. - írta: Valis&Co.

Véget értek a két mzunugu, a Tahó és kicsit Furcsa Úrilány kalandjai Afrikában.. így a befejezést itthonról posztolom.

Közben már honvágyam van Afrika után… jó lenne megint a vörös földet látni, a színes ruhás fekete lányoknál mangóra alkudni, zsiráfokkal kokettálni, Issával főzni, és Juditka se vett meg még minden pszichedelikus mintájú anyagot a piacon.. :-)

 17. nap

Még az előző bejegyzéshez és naphoz tartozik, hogy ahogy meghallottam, hogy van egy autentikus etióp étterem Kigaliban, az a kérdés, hogy az afrikai búcsúvacsoránk hol lesz el is dőlt.

Persze este hiába próbáltunk taxit szerezni, úgy tűnik itt is bulizni indulnak a népek szombaton, mert végül ki kellett állnunk az utcára, hátha sikerül.. nem próbálkoztunk sokat, egy hölgy megállt egy dzsippel és felvett minket, majd ügyesen leszállított az eléggé eldugott helyen levő Lalibela-ba (nem meglepő az sem, hogy ez a neve :-) ).

Éppen 10 éve jártam Etiópiában, azóta nem ettem rendes etióp kaját.. szóval a várakozás nagy volt, de nem kellett csalódni. Kaptunk egy hatalmas injerát, tele vega finomságokkal és kértem még egy rendes wat-ot, hogy a berbere hiányomat is helyreállítsuk.

Bár valószínűleg Etiópiáról mindenkinek - aki élt már a 80as években - az éhezés jut eszébe, de létezik etióp konyha. Hogy miért annyira különleges? Mert teff csak Etiópiában terem. Az etióp konyha alapja az abrosz, legalább is a turisták leggyakrabban annak nézik a injerát, ami egy teff nevű gabonából készült kenyérfajta. Ennek a kölesfajtának a lisztjét keverik el vízzel, élesztővel és addig érlelik, míg szénsavas nem lesz. Aztán egy bazi nagy palacsintát sütnek belőle.. erre kerül a kaja, amit a letépett injera darabokkal kézzel eszünk. Így a savanykás ízű injera egyszerre tányér, evőeszköz és kenyér.

A másik, ami csak Etiópiában terem az a berbere… Ez egy jellegzetes (nagyon) csípős fűszerkeverék, amit minden család egyedi recept alapján készít. Kb. 20 különböző fűszerből készül, ebből legalább 15 valamilyen chili. Az ízét imádom, de az utána következő éjszakákkal vannak problémáim..

Kigaliba napi két járata van az Air Ethiopia-nak, mint a nagyon kedves tulajdonostól megtudtuk, így eredeti alapanyagban nincs hiány.. A kaja hihetetlen volt, a tulaj bácsi pedig szuper kedves, a végén külön elköszönt tőlünk.

Egy biztos a Lalibelába az etióp konyha egy rajongója érkezett, de távozáskor már ketten voltak :-)

18. nap

Utolsó nap :-( Szuper reggeli a teraszon, kilátással a városra, aztán nekifogtunk csomagolni. Na ezt mondjuk lehetett volna filmezni.. Juditka már napok óta az ipari mennyiségű passion fruit, mangó és avokádó, szizálból készült fonott tálak és tartók, anyagok stb. épségben való haza transzportálásának stratégiáján dolgozott. Nekem, mivel relatíve ritkán kerülök shoppingolós hangulatba, a cuccaim befértek a hátizsákból itt hagyott holmik helyére, de kihívásnak ott volt a 150 cm-es gorillafejes faragott sétabotom…

Így a gyakorlati megvalósítás a narancssárga duct tape, befőttes gumi, ikeás táska, szemeteszsákok, használt törülköző és helyi bevásárlótáska segítségével és némi magyaros kreativitással, de sikerült. Mindez mondjuk az Air Ethiopia Addis Abababól Kairóba tartó járatán - ahol a birkafejek eltérő minősége folytán azok kézipoggyászként véres papírdobozban utaznak, a csöpögő agyagedényben szállított berberés pörköltekkel együtt - kevéssé kellett volna feltűnést, de a Quatar Airways és Liszt Ferenc reptér vonalon azért volt miért pironkodnunk.

Az utunk szinte eseménytelenül telt, evés, ivás a törzsutas lounge-ban, pár óra alvással a dohai reptér A4es kapujánál, aztán további vásárlás, hogy legyen még pár nejlon zacskónyi cuccunk hátha elmegy a vámosok kedve a kutakodástól.  A szintét az okozta, hogy bár csak egy-egy órányi az időeltolódás a Kenya, Ruanda, Doha vonalon, Juditka telefonja kicsit megkavarodott ..  És az egy óra pont elég ahhoz, hogy az ember lekésse a repülőt, de szerencsére nekem vmi gyanús lett, így futottunk..

Az eklektikus csomagolási technikánknak mondjuk azért annyi előnye volt, hogy az egyszerre beérkező 6 gép összes cucca között sem volt nehéz felismernünk Ferihegyen, melyik a mi motyónk, és mivel Gábor értünk jött azon sem aggódtam, hogy vajon melyik taxis hajlandó minket tetemes felár ellenében ezzel a cuccal hazavinni…

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://maganyosbolyongo.blog.hu/api/trackback/id/tr517059571

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.