Togó & Benin 3. rész

6. nap

Sűrű nap volt, találkoztunk az út mellett Fula népekkel, ők vándorló nomádok, vannak szerte Nyugat Afrikában. Sajtot vettünk tőlük, és volt egy nagyon szép tini lány huhh. Elmentünk egy Kabiye faluba, ahol kőkorszaki módon csinálnak eszközöket a Bassaroktól vásárolt vasból. Kézifújtató és nagy kődarabbal ütik az izzó vasat. Hát nincsenek elhízva annyit mondok. Meg is csodálták a dagadék útitársat, egy teljes iskolányi gyerek vette körül (amúgy a gyerekek imádják – szóval valszeg nem rossz ember, csak rémesen kövér), A nők meg tradicionális anyagedényeket csinálnak, de csak úgy a kezükkel egy kődarabon.

Eyadéma ide származik, neki nem a foci stadion a hobbija, hanem a nemzetközi repülőtér, épített egyet a szülőfalujának. Nem tudom kik jártak jobban a togóiak vagy mi.

Aztán mentünk tovább Tata-kat nézni – ezek hihetetlen érdekes lakóépítmények az Atakora hegyekben élő Tamberma népek laknak bennük. Kvázi egy agyagerőd, ahol alul van parkoló a házállatoknak, konyhának, raktárnak hely és ilyen kis bástyaszerű kerek tornyokra rakják a szobákat, ahova csak egy lyukon lehet bemászni. Ezek tetején meg a termények száradnak, jelen esetben földimogyoró. A tetőről van egy lyuk, ahonnan le lehetett íjjal lőni az ellenséget, aki alul bejött. Az épület előtt meg hatalmas fallosz alakú fétisek.. Tudnak élni.

Több ilyet is megnézünk kívül belül, nem meglepő módon világörökség, tényleg gyönyörű példái a tradicionális afrikai építészetnek.

A benini határon úgy kellünk át hogy nincs is határállomás csak egy föld út meg a szavanna csomó baobab fával. A Togóból kilépek pecsétet a rendőr egy baobab fa alatt egy fatáblát használva pecsételte be, a pecsét egy koszos fekete nejlon zacskóban van. Ha nem vitték túlzásba, mert az útlevelet és az embereket egyszer nem nézték össze. Benin belépés hasonló, de itt legalább volt épület, előtte egy majommal láncon.

Koussou-ban alszunk, egy eco lodge-ban, ami csinos Tata dizájn, viszont nincs vezetékes víz, így két napig vödörből fürdés lesz. Mindig kell egy első alkalom.. olyat még nem láttam hogy valaki egy vödörre szerel WC deszkát.

Tűz mellett vacsoráztunk, mert valaki felgyújtotta a szavannát mellettünk, hatalmas lángok, ropogó hangok és néhány pánikolló útitárs – mondtam nekik semmi gond majd futunk, hát ööö kissé elsápadtak. Mondjuk láthatóan nem felénk terjedt a tűz, és a lodge kutyája is unott pofával mászkált, márpedig a kutyáknak jók az ösztönei.

Sajnos olyan forró volt az agyag szoba, hogy aludni mondjuk alig aludtam..

7. nap

Reggeli után 4 órás trekking, még mindig az Atakora hegyekben. Most Somba népek falvait látogatjuk – ők a 70es évekig meztelenül nyomták, és amilyen hőség van, volt rá okuk. Ők is tata házakban laknak, aminek a falai csíkos mintákkal van díszítve, ugyan ilyen minta van az arcukon is, hajszálvékony sűrű csíkok a férfiakon, a nők meg tele amulettekkel.

Elsétálunk egy szép vízeséshez, attól különleges, hogy egy hatalmas fa gyökerei bele nőttek a sziklákba, azon megy le a víz. Mellette barlang, régen ide bújtak a rabszolgakereskedők elől a népek.

Errefelé nagyon sok hatalmas baobab fa van és az egyiknek üreges a belseje, konkrétan mintegy szoba, 8-10 ember belefér simán.

Mindenféle földeken mászkálunk van bab, jam gyökér, okra (nagyon szép mályva szerű sárga virágja van) mogyoró, kukorica stb.

Aztán megint afrikai ebéd, nem reklamálnék, ha mindig ezt kellene ennem. Kaja után szundi, sikerült legalább egy órát aludnom, amíg a hőség miatt fel nem ébredtem.

Este még jöttek a faluból a lányok és megtanították nekem a férjhezmenős helyi törzsi táncot, nagy tök dobok, vas csörgők a lábon .. hát, ha így tudnék mozogni nem lenne gond a férjhezmenés for sure.

Mivel ma senki nem rakott tüzet így unalmas este lett, megetettük a helyi kutyusokat, aztán erőltettem az alvást, a hőség miatt kevés sikerrel.

 8. nap

Natitingou város – múzeum, ami tipikus afrikai kivitel, kevés cucc, de az legalább olyan poros, hogy alig látszik, nulla felirat, vagy ha még is csak csigaevő nyelven. Ami tetszett az néhány régi fekete-fehér fotó, ezeken még mindenki meztelen, szalma tanga, gyöngyök amulettek stb. Meg voltak makettek a különböző törzsek tata-iról, ami tényleg érdekes, mert mind más dizájn.

Aztán nyomultunk a piacon, amit imádok, itt is hihetetlen színes kavalkád nem csak az áruk, hanem a ruhák miatt is. Volt gyönyörű zöld salátától a frissen vágott marháig minden.

Ebéd egy helyi menő helyen, jam püré és mogyorószószban helyi sajt (én már tejesen afrikai kaján nyomom, reggelire gari volt, el fogok hízni annyira finom). Még odafele találkoztunk pár tucat szépen törzsi cuccba öltözött pasival – meztelen felsőtest, amulettek, fejen piros fejfedő fehér kagylókkal és a lábon neon zöld focista zokni, térdig felhúzva. Óriási. Ők mind körülmetélésre vártak, ami itt nem gyerekkorban, hanem 18-35 év között történik de ugyan úgy a férfivá avatás része. Ha felszisszensz nem vagy pasi, és bukod a feleséged meg a gyerekeket.

Délután csendes pihenő, de előtte végre 3 nap után zuhany, ehhez mondjuk elő kellett venni a jobbik modorom (csak for the record a következő appraisel miatt, nem vagyok mindig kedves az emberekhez, bár asszem a főnököm nem olvassa a blogot :-) ). Szóval kaptunk az én kedvenc amcsi gipsy szobatársammal egy szobát, amiben a zuhany konkrétan széttörve. Hmmm Szóval elég gyorsan lett két szobánk van, az egyikben alszunk a másikban zuhanyozunk. This is Africa.

Én ezután pihiztem, Ti meg olvassatok Beninről:

Benint régen Dahomey Királyságnak hívták, de már ezelőtt is csomó kisebb törzsi birodalom létezett itt. A Dahomey a fon népek birodalma volt és híres harcosok voltak, nem csak a férfiak, de a nők is. Már 1492-ben volt szerződésük portugál rabszolga kereskedőkkel. Szóval elfogott ellenséget meg eladták a fehéreknek rabszolgának, és lett egy csomó pénzük.. Utána a XIX században rátették a kezüket franciák, azoktól 1960-ban ők is megszabadulták, majd 1975-1991ig ők is részei lettek a kommunista blokknak, mert azt még nem próbálták. Itt amúgy szeretik a puccsokat, így került a Kérékou nevű elnökük hatalomra 1972-ben, először úgy döntött kommunista lesz, így az ország is az lett. Később áttért az Iszlámra, aztán meg Újraszületett Keresztény lett. Többször is vezette az országot egészen 2006-ig.

Beninnek kvázi két fővárosa van, (de egyik sem a nigériai Benin City) a hivatalos Porto Novo meg a nem hivatalos de gazdaságilag jelentősebb Cotonou. Fura alakú ország mert 700 km hosszú és a legszélesebb pontján 300 km, összesen kicsit nagyobb, mint Magyarország területre meg lakosságra is. Egész sok állatot nem ettek meg: oroszlán, elefánt, antilop, víziló stb. van a Pendjari Nemzeti Parkban. Gazdaságilag nem állnak rosszul, a baj az, hogy a populáció is hasonló ütemben nő. Főleg mezőgazdaság menő– gyapot, kesudió, mogyoró.

42 féle etnikum él itt, a legnagyobbak a Yoruba (12%), Dendi, Bariba (9%), Fula, Somba (8%), Fon (40%), Aja (15%). 43% keresztény 24% muszlim, de valójában itt is mindenki vudu a mai napig.