A managua-i busz végül a Parque Central-nál tett ki Granadában, gyakorlatilag 2 sarokra a hostel-től. Az rögtön látszott, hogy jó ötlet volt Leónban kezdeni, mert a León ugyan híres, de jelen állapotában úgy néz ki mint Gyöngyös a 80-es évek elején...  Granada építészetileg hasonló, de sokkal jobb…

Rövid panamai tartózkodás után - 15 perc - már csekkoltam is ki az országból, hogy Managuába repüljek. Nicaraguába érkezéskor új egyéni rekordot állítottam be – a repülőgép landolásától számított egy órán belül megkérték a kezem ? Ehhez az is kellett, hogy az útlevél/vám dolog relatív gyorsan menjen…

A három napos túrázás után meglehetősen elvadult állapotban érkeztünk meg a palomino-i hostel-ünk be és azonnal neki fogtunk kimosakodni, gyorsan leadtuk a mosást is és végig sétáltunk a „fő utcán” hogy találjunk vacsorát.. Randomszerűen beültünk vhova és úgy döntöttünk ennyi gyaloglás után felezünk…

A szokásosnál hosszabb, mert egy időre lementünk a térképről.. Cartagenában Getsemaní negyed egyik sikátorában laktunk, szerencsére a belső udvarra nyíló szobában, mert itt ez a rész a hipszter/buli negyed – minden közterület átalakul este műanyagszékes étterem/bár utcává. Természetesen ennek a…

Volt kis izgalom reggel, hogy érjük el a buszt, mert a kanyarban levő toronyszobából valahogy el kellett jutni a filandiai busz állomásra, és húsvét szombaton a reggelizni jövő kutyákon kívül mozgás nem volt az úton. A tulaj főzött kávét nekünk és megnyugtatott 10 perc múlva jön a busz.. Nem jött…