Találka újra Bangkokban még 2 napra - én a tengertől, Szanyo Kambodiából...szinte minden flottul megy:
Én foglaltam szállást, de sose hallottak róla - nem baj, Szanyo talál egy csinos teakfa házban helyet, király...igaz olyan az áthallás, hogy éjszaka azt hittük van valaki a szobában
Találkozzunk az útitársakkal - tudjuk itt vannak, de az smsre senki nem válaszol - nem baj nézzük meg az egyik hátzsákos helyen - és ott vannak Fodiék
Búcsú sörök, buszhoz kikísér...
Bocáékkal találkozni nem könnyű de ezen alkalomból előkerülnek.
Velük még másnap este búcsú sörök, buszhoz kikísér...
Közben hogy az én rom és kultúr igényeim is kielégüljenek, ráveszem Szanyót a már szokásos busz bicikli világörökség túrára és elhatolunk Ayutthaya-ba...
Kb. 1350-től Ayutthaya volt a második sziámi főváros Sukhothai után, egész addig amíg a csúnya burmaiak lerombolták a 18. században. Volt mit. Az egyik 16 méteres álló Buddhán állítólag 250 kg arany volt..gondolom alíg győzték lekaparni..
A történelmi rész egy jó nagy sziget, körben folyókkal, rengeteg templomrom, szép parkok, egy fagyökerekkel benőtt buddhafej, és a leglátványosabb templomegyüttes egy 35m magas khmer stílusú toronnyal.
És az utolsó nap...elindulunk vásárolni...én kb. azzal az effektivitással mint tavaly a damaszkuszi piacon..itt sem veszek semmit, valahogy a vásárlási hormonok szintje a nullához konvergál...
Még 2 óra a bangkoki dúgóban...és elérjük a emírségek repülő szőnyegét.
Kár, hogy vége.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.