Mar itthonról bepótolom az elmaradt napokat.
15.
Egy lazító napot ütemeztünk be és Damaszkuszban maradtunk.
Megnéztük a Nemzeti Múzeumot, ami elképesztő érdekes, de jó lenne, ha nem csak a csigaevő nyelven és arabul lenne feliratozva.
Utána délután lődörögtünk a fővárosban, az új és a régi negyedekben.
Damaszkusza elég beláthatatlan a központját kivéve. A külváros végeláthatatlan panelházak és girbe-gurba utcák sokasága. Taxi nélkül elég nehéz közlekedni. A tömegközlekedést, mint az egész országban, a kis buszok sokasága jelenti. De szerencsére a központ könnyen felfogható és legyalogolható.
16.
Újra útra keltünk. Csomagjaink nagy részét a fővárosban hagyva két napra elutaztunk keletnek, a 'Sivatag Királynője', Palmera felé.
Bár erről nekem 3 transzvesztita ugrik be egy buszon.
Szóval Palmera.
Római város ami a pálmairól kapta a nevét. Egy nagy oázisra épült és a 3. században volt a csúcson.
Ugyan abból élt, mint eggyel délebbre Petra. Megvédte a karavánokat és ellátta őket, ezért viszont
kegyetlen sok vámot kért. Annyira jól ment az üzlet, h királynőjük Zenobia vezetésével leváltak Rómától és a környéket az uralmuk alá gyűrték.
Ezt 30 évig meg is tudták tartani. Később a vízi kereskedelem előretörése miatt halt ki valószínűleg.
Meg a rómaiak is felgyújtottak a második felkelés után. De több száz évig pihent homokkal lefedve.
Ez jól konzerválta és így csodálatos látványt mutatnak a római oszlopsorok a sivatag homokjából kikandikálva. Napokat lehetne eltölteni itt épületekre, sírkamrákra, és elhajigált díszesen faragott kőtömbökre vadászva a sivatagban.
17.
Sikeresen találtunk egy megfizethető sofőrt, akivel elautóztunk az Eufráteszig.
Ez nem volt könnyű, mert ez a város csak a turizmusból él (meg a kőbányászatból) és nagyon nagy a lehúzás. Itt éreztük először, beindul a védekező rutinunk a helyiekkel szemben és előre mindenkit elküldünk, mert csak eladni akar.
Úton a folyó felé beugrottunk ittlétünk utolsó romvárosába Rasafaba.
Szent Szergiusnak emeltek itt egy bazilikát, aminek olyan nagy volt a nézettsége, egy város épült köré fallal körülvéve. A fal és egy pár épület meg most is áll. Sajnos elhanyagoltnak tűnik, pedig nagyon szép lehetne. A ciszterna tökéletesen megmaradt a maga brutális méreteivel (13m mely és 57 m hosszú).
Az épületeket és az utakat szürkésfehér helyi márványból faragták.
Sétánk után gyorsan meglátogattuk az Eufráteszt a gáttal felduzzasztott részen. Meglepődtünk, h milyen tiszta és széles. Szívesen lubickoltunk volna benne, de sajna 10 fokos volt. De sok halat láttunk benne, akik helyettünk élvezték a vizet.
A nap további részét utazással töltöttük. Kocsiban és buszon. Damaszkuszig a nap folyamán kb.650 km-t utaztunk. :(
18.
Mar-musa.
Ez egy kolostor ami utolsó kirándulásunk célja volt. Egy három átszállásos buszozgatás kb. 60 km-re Damaszkusz központjától.
A kopasz sziklás hegyek között elrejtve építettek egy kolostort a 11.sz-ban. Elvileg az Abesszin király fia segítségével. Sokáig lakatlan volt, míg egy olasz pap rá nem jött, h egy tökéletes meditáló és gyakorló központ lehetne belőle. A legközelebbi település 17 km-re és közötte csak sivatagos táj és sziklák.
Sokan jönnek fel ide és közösségben élnek pár hetet hónapot. Együtt főznek és javítják, bővítik a kolostort. Bárki csatlakozhat.
Mi csak felszaladtunk a párszáz lépcsőn, megebédeltünk és ejtőztünk egyet a csodálatos kilátást élvezve.
Az épületben még látható a régi templom, ami még őrzi falain a régi freskókat.
19.
Utolsó nap.
Vásárlás, nézelődés, vásárlás, és egy mecset amit még nem láttunk, vásárlás, és egy karavánszeráj, nézelődés......
Pakolgatás.
Fejben rákészültünk az otthon várható -10 fokra.
Az utolsó vízipipa....
Remélem ebben az évben eljutunk odáig, h a fényképeket egy kis meséléssel együtt megmutassuk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.