Zambia-Malawi-Mozambik-Szváziföld 3. rész

8. nap

Gyalog szafaris nap lett, indulás reggel 6-kor az első körre, egy vezető, meg egy puskás ember. A puska muzeális darabnak tűnt, reménykedtem nem támad ránk semmi, mert voltak kétségeim a golyó melyik irányba távozik belőle.

Először egy legelésző vízilóval találkoztunk, aki le se szart minket, bár közben mindent megtudtam a hippo és összes egyéb szarról amit láttunk (zsiráf, varacskos disznó, elefánt, tarajos sül…), mert a vezetőnk mindet részletesen elmagyarázta. Jó a lábnyomokat is, meg egy csomó növényt. A kedvencem a kolbász fa (sausage tree), hatalmas 10 kg terméssel, nagyon viccesen néz ki, és btw az állatok szívesen eszik, a népek meg úgy tartják mellnövesztő hatása van. Inkább nem próbáltam ki, hátha mégis működik.

Volt még vízben alvó hippo, meg még több hippo, több mint 40 ezer van a parkban. Antilopok, impalák, csomó vízi madár, néhány nagy fekete gólyaféle, meg halászsas, íbisz, kócsag.. Láttunk egy magányos csaj zsiráfot és belegyalogoltunk egy hatalmas elefánt csorda közepébe. Ami azért annyira nem volt vicces, mert egyrészt rossz irányból fújt a szél, másrészt ezek a falusiakkal való rossz tapasztalatok miatt (az elefánt nem felejt) nem barátságosak az emberrel, és persze a bébi elefántokat is védik. Valahogy elgyalogoltunk közöttük sok kerülővel, de fotózni nem tudtunk megállni.  

Ebéd után, megpróbáltuk az állítólag létező wifivel a kommunikálást.. hát vhogy 2 óra alatt sikerült letölteni pár emailt és elküldeni 2 üzenetet. Viszont közben besétált pár elefánt dagonyázni, így közben sem unatkoztam.

 Délutáni szieszta után elmentünk még egy sétálós állatnézésre a folyó mellett de újabb elefántokon és madarakon kívül csak varacskos disznókat láttunk, ezeket is én vettem észre. Kezdek flow-ba kerülni. És elkiabáltam mert megérkezett egy nagy Acacia Afrika kamionos overlanding csapat, vége csak miénk Afrika fílingnek. A sofőrrel beszélgettem, kenyai, mindjárt Issa jutott eszembe...

Itt egyébként mivel a Rift Valley-ben vagyunk bazi meleg van, pólóban tudok csak aludni, hajnalban kell a hálózsák bélés, nappal rendes izzadás van és olyan szárazság hogy a kimosott ruháim 20 perc alatt száradtak meg.

9. nap

Ma terepjárós állatnézést toltuk a parkban, de még ki se mentünk a parkolóból már jött a zsiráf szembe. És hasonló szellemben folytatódott a reggel mert rengeteg állatot láttunk.

Egy vizes réten madarakat, meg puku-t meg impalákat. és két sétáló hiénát. Zebrákat, akik jellegzetesek mert csak fekete-fehér színűek átmenet nélkül. Még zsiráfokat, bébit is, ezek is csak itt található alfajt képviselnek (Thornicroft, a Maszáj zsiráfokon belül), csillagszerű a mintájuk és barna a lábuk. A vezetőnk vhogy kiszúrta hogy oroszlánok vannak az egyik kiszáradt folyómeder homokján, és tényleg két nőstény heverészett, az egyik egy 5-6 hetes bébi oroszlánnal, aki iszonyat cukin szaladt a mama után. Mivel odébb sétáltak próbáltuk őket követni körbe menve, de nem lettek meg, vhol a fűben bealudtak.

Aztán a guide kapott egy telefont, hol vannak az afrikai vadkutyák és elindultunk oda. Én pedig megláttam egy hmm érdekes sziluettet, ami úgy tűnt, hogy leopárd. Gyorsan szóltam, hogy stop, stop menjünk vissza van ott egy leopárdnak tűnő vmi. Basszus az volt. Ott ült a bozótosban a leopárd, a többiek 3 méterről sem látták annyira terepszínű és kiakadva kérdezték, hogy vettem észre, hát magam sem értem. Tényleg kezdek flowba kerülni, viszonylag ritka hogy Te veszed észre a leopárdot.. Amúgy az autók ezeknek az állatoknak olyanok mint egy mozgó büdös bokor, egész közel voltunk ez meg ott ült nyugodtan, antilopra várva.

Azért elmentünk a kutyákhoz, nagy foltosak és kerek fülük van, aludtak egy 13 fős falka. Az alfa nőstényen és hímen GPS nyomkövető nyakörv, ezt a fajt is a kihalás fenyegeti (összesen 6600 darabra becsülik a számukat, de mondjuk oroszlán sincs több mint 20ezer, leopárd kevesebb) . Mellettük még hiéna, felettük a keselyük, mindenki arra várt, hogy elinduljanak vadászni és a maradékból jusson nekik is.

Kifele a parkból aztán szinte belerohantunk egy nagy elefánt csordába, mellettük a vízi bivalyok hatalmas tömegben, pár kudu, meg víziantilop. Egy helyben álltunk az úton és özönlöttek az állatok. Mikor elindultunk a sarkon majdnem nekünk jött egy zsiráf.. Ez mondjuk egy elég jó kis délelőtt volt.

Sziesztáztunk a köcsög lopós páviánokkal a kempingben, aztán elmentünk egy esti körre. Ahogy beértünk a NP kapuján, hát láttuk több terepjáróról néznek valamit. Leopárd a bokor alatt. Szépen kivártuk míg mindenki elmegy, és megérte. Egyrészt közelebb tudtunk menni, egy hím ette a vadászzsákmányt, egy tarajos sült a bokor alatt. A fejénél kezdte és láthatóan finom volt. Leopárdok ritkán esznek a földön, mert a nagyobb hiénák elveszik a zsákmányt, de még túl meleg volt, ahhoz hogy a hiénák aktívkodjanak. Aztán hallottuk h valami közelít a bokorban, de nem hiéna volt, hanem a csaja, egy gyönyörű leopárd lány. Aki először megmosakodott, mi közben kb.2 méterről néztük majd mikor úgy érezte elég jó a sminkje, odament és elvette a sül fejét. Láthatóan egy éppen leopárd gyerekeket gyártó párt találtunk, vacsora randi közben, mert semmi veszekedés nem volt a sülön.

Néztünk még a Luangwa parton naplementét, aztán már sötétben lámpával keresve néztük az állatokat, nagy izgalom nem volt, de sok kis érdekes sztori igen, mongúz, kis testű macska aminek magyarul nem is tudom a nevét (megnéztem: ami angolul genet az magyarul petymeg), hatalmas bagoly amelyik egy gyöngytyúkot evett a fán, mézevős borz gyerekkel, kaméleon az ágon, hippo mama a bébivel közelről ilyesmik.

10. nap

Hajnali kelés, 450 km plusz határátkelés Malawiba. Közben shopping, tankolás, jég vásárlás a happy hour boxba (ebben vannak a piák), gáz palack csere..

A zambiai részen elég jól lehetett haladni, és a határ átkelés is afrikai viszonylatban gyors volt. Kaptunk pecsét hogy Zambiából ki, aztán a Malawi oldalon megmérték a hőmérsékletünket egy radarpisztolynak látszó tárgyal hogy nem vagyunk-e ebolásak?! WTF. Megkérdeztem, ha lázam van mi lesz. Válasz itt tartanak míg kiderítik mi bajom van. Ne menjetek lázasan a Chipatánál Malawiba, mert annyira nem klassz a határátkelő hogy 2 óránál többet ott akarjatok maradni. A vízumom amúgy 5 perc alatt meglett 75 $, nem rossz órabér.

Malawi a világ egyik legszegényebb országa (GDP PPP 182. a listán). Az utak nem túl jók, és millió összevissza kerékpáros, kecske, disznó stb. Az falvakban másfajta agyagtéglás házak, de elektromosság nélkül, úgy sokkal több a piac/árus az útmentén, itt nincs szupermarket meg hűtő, hagyományosan naponta friss árút kell venni.

Lilongwe mint főváros a szokásos menekülésre késztető, itt nem is időztünk. És nem sokkal később vauu elértük a Malawi (Nyasza) tavat, ma este a homokban sátrazunk a bícsen. A tó amúgy kicsit nagyobb mint a Balaton – 587 km hosszú, 84 km széles és van ahol 700 m mély, upsz. Ez is a Kelet Afrikai Árok (Rift Vallley) mentén fekszik úgyh nem lesz hideg.

11. nap

Reggel a távozó katamarános vitorlázók maradék kávéjára besitteskedtem magunkat, úgyis kiöntötték volna, nekünk meg kivételesen csak 8 körül lett volna reggeli, de már annyira megszoktam a korán kelést, hogy 6 kor pörögtem.

Nehéz elhinni erről a tóról, hogy nem tenger és sós, mert minden irányban csak a végtelen nagy vizet látni, homokos parttal. Bementünk egy 1 km levő Kígyó szigethez snorkellezni, aminek örültem mert ott tuti nincs bilharzia (a falvakhoz közel ahol szennyezett a víz van…).

Voltak viszont gyönyörű halak - türkíz kék, meg fekete, meg csíkos, meg szivárványszínű, sárga, minden forma meg méret úszkált körülöttem, és ezek az én kedvenc bölcsőszájú sügéreim. Nagyon szép kis akvárium ez. Egész délelőtt ellubickoltam, ugráltam a sziklákról és megtanítottam úszni a hangyákat, akik rámásztak a cuccaimra.

Délután végre kihasználtam a mellettünk levő luxus lodge wifijét és próbáltam magam utolérni a házi feladatokkal. Holnap hajnalban tovább nyomulunk Mozambik felé, az olasz pár nélkül.