Utazóblog

Zambia-Malawi-Mozambik-Szváziföld 6. rész

2019/08/20. - írta: Valis&Co.

22. nap

Azért az gáz, hogy Dél-Afrikában sehol internet, se a Krügerben, de még az utolsó posh lodge-ban sem. Reggeli elköszönésnél érték vhogy utol Gordont, hogy az anyja stroke-t kapott napokkal ezelőtt és a Birminghami kórházban van... Így aztán a búcsúzkodás az angol családtól még szomorúbb lett, az extra ölelés ellenére is.

Mivel wifi nélkül a szváziföldiekkel sem tudtam kommunikálni, voltak kétségeim, lesz-e fuvarom, de pontban reggel 9-kor ott állt a kis fehér Toyota.

A Nelspruit-ig jót dumáltam a sofőr fiúval, ott viszont bealudtam, 4.00-kor keltem a többiekkel, hogy el tudjak köszönni. A határátlépés Szváziföldre kb. 3 perc volt, még papírokat se kellett kitölteni. A határ után is meglepően jó minőségű utakon nyomtuk, a táj elég dombos, hegyes, de fa nem sok van. Az egész kicsit Dél-Afrika csak valamivel lepukkantabb kiadásban, viszont mindenki ultra kedves.

Megálltunk egy Ngwenya nevű helyen itt egy üveg üzem van, amit meg lehet nézni, de sajnos nem fújtak épp semmit mert szombat van, viszont a működő, meleg kemence mellett egy hatalmas hím páva aludt. Wifi itt se működött, de csajok jó fejek voltak az étteremben.

Malolotja NP-ban aludtam, olyan faházban, ami kísértetiesen emlékeztetett a 80as évek sí edzőtáboraiban használt szocialista szállásokra. Mondjuk a hegyek között ebben a magasságban elég hideg is volt. A 18.000 hektáros parkban csomó ritka állat van. Kaptam egy hatalmas adag vacsorát (fél csirke stb), de annyira hulla voltam hogy inkább beájultam.

23. nap

Végre trekking, reggel elvittek egy jeep-pel a beszálláshoz és egy helyi kiscsávóval elindultam a a Malolotja vízeséshez. Körben elég nagy dombok, inkább csak fűvel és csomó színes virággal, jön a tavasz. Fák csak a völgyekben. Csomó állatot láttam közben, blesbok antilopot, sast, zebrát, nyala antilopot, elandot (1 tonnásra is megnövő jávor antilop). Egy meredek sziklás terepen másztunk le egy kilátós helyre, ahonnan két vízesés is látszódott (a nagyobb 93 méteres és bár száraz évszak van, 3 hónapja nem esett, van benne víz, de honnan?), szemben pedig az ország 2. legmagasabb csúcsa, 1829 méter Ngwenya hegy.

Sajnos, amit leereszkedtünk vissza is kellett mászni, ez a sziklás részen annyira nem esett jól. Kiderült miért, a 3 órás túrát 2 óra alatt nyomtam le, ugyh a haza fuvar sehol. Így aztán még visszasétáltam a szállásra egy újabb 1,5 óra alatt.

Délután a fővároson át (dombokon, de semmi különös) Mlilwane (Kis Tűz szváziul) Vadas Parkba mentem tovább. Itt annyi állat van szállásul szolgáló kaptárszerű kis házak között, hogy felesleges állatlesre menni.

És végre van wifi, legalább vmit tudtam kommunikálni, főleg, hogy itt sincs roaming és a telefonon sem lehet utolérni. Esti viszont szvázi táncest lesz.. ugyh gyorsan innom kell valamit.

24. nap

Volt farmok és ón bányák helyén csinálták a Parkot az Ezulwini völgyben. Nincsenek ragadozók, így csomó tök jó aktivitást lehet csinálni egyedül, lovagolni, mountain bike-ozni vagy csak sétálgatni.

Így elmentem a hippo ösvényre gyalogolni, persze a térkép elfogyott, de valamennyire ki volt táblázva, nem vesztem el. Láttam csomó fajta antilopot, meg varacskos malacot, de főleg sportértéke volt, mert jöttek értem időre. így letoltam a bő 7 km 1 óra 40 perc alatt.

A délelőttbe még belefért egy szvázi skanzen, ezen kívül már nincs hagyományos építkezés, pedig rohadt jó házakat csináltak nádból, fűből, szalmából. Nagy (5-10 m átmérős, státusztól és vagyoni helyzettől függően) kör alakú és kb. 25 évig nem kell hozzányúlni, ha kint hőség van bent hűvös. Külön 3 ház minden feleségnek – alvós, főzős, kifőzdés, ahol a szeszt csinálják. Itt mai napig akár hány feleség lehet.. de nem olcsó buli.

Ezzel értelmet nyert a nád fesztivál (Umhlanga) ami BTW a jövő héten lesz – mindenfelől jönnek a gyerektelen, hajadon lányok hogy az egy hetes ünnepségen részt vegyenek. Az egészet 1940-ben kreálták egy régi ceremónia alapján. A lányok nádat gyűjtenek, fél meztelenkednek, a király választ 365 darabot és esetleg egy feleséget (de ezt nem kell minden évben) és ha bírja, ezekkel mind szexelhet egy évig.

A turista vakítás jegyében táncoltak is nekünk, ezt sem csinálják már amúgy a hétköznapokban. Sok dob, izmos fiatal fiúk félmeztelen, meg állatbőrben, és mindenki magasra tudja emelni a lábát.

Ebédelni egy House on Fire nevű fura helyre mentem, elvileg eklektikus előadós hely, de nekem inkább Gaudi meets Africa. Mindenesetre az étterem lassú, de jó a saláta.

Ez hosszú nap volt mert még elautóztunk a Hlane Királyi Nemzeti Parkba. Ez a része az országnak jóval szegényebb, rendes Afrika fíling. Még épp elértem a délutáni sunset drive-ot, gyorsan kértem 2 cidert és már mentünk is állatokat keresni. Nem kellett sokat, pedig 300 km2, egyből lett egy csomó szélesszájú orrszarvú.

A rhino orrvadászatnak az elmúlt évtizedben közel 10ezer esett áldozatul, köszönhetően az impotens  kínainak. Az északi alfaj utolsó hím példánya Sudan tavaly pusztult el, 45 évesen. Olyan sokat vadásztak le a Krügerben (volt év, hogy >1000 darabot :-( ), hogy ott megpróbálták őket a dél részre terelgetni és még turisták sem látják őket. Mikor legutóbb itt voltam simán fotóztunk naponta többet, most egyet sem. Így aztán örültem nekik és nem is voltak kevesen. Hlane híres az orrszarvukról, min 20 darabot láttam köztük bébiket is. Volt még fiatal hím oroszlán, rendes macskákhoz illően aludtak. No stress.

25. nap

Azért az fura hogy Hlane Park részei elég rendes elektromos kerítéssel vannak elválasztva, de a kis házakban nincs villany. Így aztán este petróleumlámpák mellett pakoltam, fürödtem stb. Hangulatos, csak büdös.

Reggel iszonyat mérges röfögésre ébredtem, azt hittem a pumbák marakodnak. De nem basszus Nyala antilopok verekedtek és adták ki a fura hangokat. Reggel még elmentem madarakat és dagonyázó orrszarvúkat nézni.

Sajnos ma elindulok haza, Szváziföld keleti részéről, hát idő lesz míg megérkezem.. Először All out Africa-s autóm elvitt Manzini-ig. Közben még fotóztam a vicces svázi rendszámokat, mind úgy kezdődik hogy három betű, az utolsó kettő SD.. így van LSD, USD stb. Az úton amúgy két veszély van: 1. tehenek, ezeket elakadás jelzővel jelzik a mögöttük haladóknak, 2. cukor nád szállító bazi nagy kamion, ezekből lesz a cukor abból meg a GDP.

Manzinitől profi shuttle busz (wifivel) a Jo’burg reptérig, onnan remélhetőleg Doha, és Budapest.  

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://maganyosbolyongo.blog.hu/api/trackback/id/tr5815017114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása