Mar itthonról bepótolom az elmaradt napokat.
 
 15.
 
 Egy lazító napot ütemeztünk be és Damaszkuszban maradtunk.
 Megnéztük a Nemzeti Múzeumot, ami elképesztő érdekes, de jó lenne, ha nem csak a csigaevő nyelven és arabul lenne feliratozva.
 Utána délután lődörögtünk a fővárosban, az új és a régi negyedekben.
 Damaszkusza elég beláthatatlan a központját kivéve. A külváros végeláthatatlan panelházak és girbe-gurba utcák sokasága. Taxi nélkül elég nehéz közlekedni. A tömegközlekedést, mint az egész országban, a kis buszok sokasága jelenti. De szerencsére a központ könnyen felfogható és legyalogolható.
 
 16.
 
 Újra útra keltünk. Csomagjaink nagy részét a fővárosban hagyva két napra elutaztunk keletnek, a 'Sivatag Királynője', Palmera felé.
 Bár erről nekem 3 transzvesztita ugrik be egy buszon.
 Szóval Palmera.
 Római város ami a pálmairól kapta a nevét. Egy nagy oázisra épült és a 3. században volt a csúcson.
 Ugyan abból élt, mint eggyel délebbre Petra. Megvédte a karavánokat és ellátta őket, ezért viszont
 kegyetlen sok vámot kért. Annyira jól ment az üzlet, h királynőjük Zenobia vezetésével leváltak Rómától és a környéket az uralmuk alá gyűrték.
 Ezt 30 évig meg is tudták tartani. Később a vízi kereskedelem előretörése miatt halt ki valószínűleg.
 Meg a rómaiak is felgyújtottak a második felkelés után. De több száz évig pihent homokkal lefedve.
 Ez jól konzerválta és így csodálatos látványt mutatnak a római oszlopsorok a sivatag homokjából kikandikálva. Napokat lehetne eltölteni itt épületekre, sírkamrákra, és elhajigált díszesen faragott kőtömbökre vadászva a sivatagban.
 
 17.
 Sikeresen találtunk egy megfizethető sofőrt, akivel elautóztunk az Eufráteszig.
 Ez nem volt könnyű, mert ez a város csak a turizmusból él (meg a kőbányászatból) és nagyon nagy a lehúzás. Itt éreztük először, beindul a védekező rutinunk a helyiekkel szemben és előre mindenkit elküldünk, mert csak eladni akar.
 Úton a folyó felé beugrottunk ittlétünk utolsó romvárosába Rasafaba.
 Szent Szergiusnak emeltek itt egy bazilikát, aminek olyan nagy volt a nézettsége, egy város épült köré fallal körülvéve. A fal és egy pár épület meg most is áll. Sajnos elhanyagoltnak tűnik, pedig nagyon szép lehetne. A ciszterna tökéletesen megmaradt a maga brutális méreteivel (13m mely és 57 m hosszú).
 Az épületeket és az utakat szürkésfehér helyi márványból faragták.
 Sétánk után gyorsan meglátogattuk az Eufráteszt a gáttal felduzzasztott részen. Meglepődtünk, h milyen tiszta és széles. Szívesen lubickoltunk volna benne, de sajna 10 fokos volt. De sok halat láttunk benne, akik helyettünk élvezték a vizet.
A nap további részét utazással töltöttük. Kocsiban és buszon. Damaszkuszig a nap folyamán kb.650 km-t utaztunk. :(
 
 18.
 Mar-musa.
 Ez egy kolostor ami utolsó kirándulásunk célja volt. Egy három átszállásos buszozgatás kb. 60 km-re Damaszkusz központjától.
 A kopasz sziklás hegyek között elrejtve építettek egy kolostort a 11.sz-ban. Elvileg az Abesszin király fia segítségével. Sokáig lakatlan volt, míg egy olasz pap rá nem jött, h egy tökéletes meditáló és gyakorló központ lehetne belőle. A legközelebbi település 17 km-re és közötte csak sivatagos táj és sziklák.
 Sokan jönnek fel ide és közösségben élnek pár hetet hónapot. Együtt főznek és javítják, bővítik a kolostort. Bárki csatlakozhat.
 Mi csak felszaladtunk a párszáz lépcsőn, megebédeltünk és ejtőztünk egyet a csodálatos kilátást élvezve.
 Az épületben még látható a régi templom, ami még őrzi falain a régi freskókat.
 
 19.
 Utolsó nap.
 Vásárlás, nézelődés, vásárlás, és egy mecset amit még nem láttunk, vásárlás, és egy karavánszeráj, nézelődés......
 Pakolgatás.
 Fejben rákészültünk az otthon várható -10 fokra.
 Az utolsó vízipipa....
 
 Remélem ebben az évben eljutunk odáig, h a fényképeket egy kis meséléssel együtt megmutassuk.
 
 
 

Marhaban!

Íme a folytatás.. Most már szinte izgalom mentesen túrázunk...néha ugyan összetalálkozunk üvöltöző tüntetőkkel...vagy elmegy az áram..

Talán a legnagyobb veszély az lehet, hogy ránksóznak a szukban valamit..műselyem kizárólag flittereket tartalmazó báli ruhát...csodálatos függönyrojtokat...esetleg 2m átmérőjű óntálat vagy egy óriás vízipipát...Konkrétan mindent lehet kapni, amire az embernek egyáltalán nincs szüksége
Emiatt nagyon kell egymásra vigyázni..

Szalam



Wednesday, January 7, 2009, 7:21 PM
13. nap
 
 Tehát Damaszkusz.
 Lecövekeltünk a fővárosban és innen portyázunk egynapos túrákkal a környéken.
 Az első út Bosra volt dél felé kb. 140 kilcsi. A közlekedés ide nagyon korrekt. A busztársaság télen teljesen veszteséges nagy buszokat indít a turisták kedvéért ide. Persze a sofőr ezt az üresjáratot (kb 10 turista volt a buszon) jól kihasználja és eladja a szabad helyeket zsebre a helyieknek.
 Egy kedves csöndes napsütötte falba értünk, ami valaha Arábia fővárosa volt (római időkben)
 De a mohamedánok is szívesen látogatják, mert Mohamed itt kapta főnökétől az első kinyilatkoztatást.
 A furcsa benne, h az egész feltárt terület tele van lakóházakkal. A legaranyosabb az a bolt volt, aminek egy 8 m magas korinthoszi oszlop volt a bal sarka.
 A kiemelt látványosság az erődé kicsit átalakított, viszont ezért épségben megmaradt római színház.
 Méretei lenyűgözőek. Elvileg 15.000 férőhelyes (páran azért valószínűleg álltak). Mai napig tartanak itt  fesztiválokat. Körülötte még volt pár bazilika 1200 éves mecset bla,bla,bla
 Egész nap gyönyörű időnk volt. Most először tudtam pólóban flangálni.
 
 14. nap
 
 Újabb portyázásunk most a keresztény világba vitt északnak.
 Az első állomás Seydenaya ,ahol egy gyönyörű kolostor áll a 6. sz.- ból. Itt őriznek egy csodatévő Mária ikont, aminek érintése gyógyít. Benne van az első 10-ben, keresztény zarándoklatok között. De voltak Mária mellett egyéb gyönyörű ikonok és mozaikok is.
 Következő állomásunkra nehezen jutottunk el, a helyi átszállási kapcsolatok hiányossága miatt.
 Persze a lokálpatrióták segítettek és megoldották, persze nem olcsón.
 Tehát átjutottunk egy pár hegyen zötyögtünk 50 km-t és megérkeztünk Maalulaba.
Ő egy festői kis falucska 1700 m magasan a hegyek között. Van egy híres szentjük Tekla.
 A csajszi a 300-as évek körül élt és volt egy jó partija (valami király). De Szt. Pál tanítványaként úgy döntött örök szüzességet fogad és csak a hitnek fog élni. Na ez természetesen nem várt agresszivitást váltott ki a szülőkből és a leendő férjből.
 Ezért megégették, nem sikerült. Vadállatok közé kergettek, megmentette egy nőstény oroszlán. Kergették tovább egy sziklafalhoz, ami az imádságra szétnyílt és menekülő utat biztosított a mi Teklánknak. Itt meg is nyugodott, hiszen meg volt a 3 csodája. Beköltözött egy barlangba és ő lett az első női szerzetes.
A kanyon (a kettévált szikla) tényleg varázslatos. Hasonló mint Petrában (Jordánia) csak ez sokkal kisebb.
Itt két kolostort is építettek később. Mindkettő gyönyörű.
(Valis megj: a másik a szent Sergius Bacchus (hmm olvastam róluk olyan pletykát, hogy melegek voltak... egyébként a kolostor a világ egyik legrégebbi temploma konkrétan i. sz. 350 körül épült.. és tényleg nagyon szép, valamint kiváló vörösbort is készítenek, amiről természetesen meg is győződtünk)
A faluban egyedüliként a világon beszélik, és napi életben használjak az arámi nyelvet.
Mel Gibson színészei a Passió forgatása előtt biztosan itt vettek különórákat.
Meghallgattunk egy imádságot ezen a sokáig halottnak hitt nyelven.
Nagyon kellemes lágy keleties hangzású beszéd. Jó volt hallgatni.
 

Salaam Alaykum!

Túléltük, már Damaszkuszból utazgatunk a szélrózsa minden irányába, a szíriai arab folklór jobb megismerése céljából szigorúan tömegközlekedve..
Mondjuk nagyon hatékonyan...ha a taxi sofőr nem érti hova akarunk menni mobilon hívja a haverját, aki tolmácsol..csodálatos.. És minden fuvarra kétszer alkuszunk, amikor beszállunk, meg amikor kiszállunk..

Íme a részletes folytatás...

Salaam

Valis&Co


Monday, January 5, 2009, 6:55 PM

Haliho!
 
 11.nap
 

Ma leszaladtunk az izraeli határhoz. Csak úgy megemlítem nem sokat tudtunk a gazai problémáról...
(Valis megj: és mindenféle rosszmájú megjegyzéstől kéretik tartózkodni, hogy ez összefüggésben van a térségben tett utazásommal..)
Szóval veszélyesnek hangzik, de nem volt gáz. Egy kis katasztrófa turizmus :)
Tengerparti reggeli kávézgatással kezdtünk egy kis faluban.
Aztán sofőrünk (aki az egész napot mosolyogva kedvesen és nagyon büszkén mutogatta végig) belevitt  minket a tutiba. Megmutatta a szülőfaluját. Legalább 5 check point-n mentünk át és le kellett fénymásolni az útlevelünket
(Valis megj: plusz igazolvány kép lead a fénymásolt útlevéllel együtt, külön engedély beszerez.. Ez konkrétan egy sajtfecni kb 2x5 cm, amire arabul firkálva pár betű meg szám. Ez volt az engedély, hogy bejussunk a lezárt határterületre...).
Nem Szigetszentmiklósra mentünk. Konkrétan egy határfaluba.
Mindenhol a környéken Hezbollah zászlók vannak a lámpaoszlopokon és meghalt mártírok képei.
Óriásplakátok mártírokkal stb. Barátunk büszkén mesélte melyikkel járt iskolába és ki volt
a barátja. És mutatta hol jöttek az izraeli tankok és hol mentek ki.
Mi erre nem nagyon számítottunk, így elég csendben nézelődtünk. 
Még habnak a tortára felvitt minket a környék legmagasabb csúcsára, ami egy börtön volt a Hezbollah lázadok részére, ezt Izrael hamuvá bombázta. Most a Hezbollah propagandistái lakják és mint egy múzeumot mutogatják. Mindenhol kötegnyi prosik és bemutatóanyagok.
(Valis megj: meg klassz szóróajándékok, 3250 Ft alatt, kulcstartótól a zászlón át mobiltartóig mind Hezbollah logóval.)
Kilőtt bombák és bombadarabok Made in Usa felirattal. A kilátás viszont gyönyörű. Belátni a fel Golan fennsíkot, ahol kedves bácsik művelik a földet az izraeli oldalon.
(Valis megj: a nagyon kedves sofőrünk csiga lassúsággal végig autózott velünk kb. egy méterre az izraeli határ kerítése mellett néhány kilométert, néhol ez meg az, az álcaháló alatt, meg sok kamera. Igyekeztem mosolyogni...)
Szerencsére volt meg egy világörökségünk mára ezért sajna el kellett távolodnunk a gyönyörű, teljesen bekamerázott spanyol ENSZesekkel, és járőröző helikopterekkel tarkított határvonaltól.
(Valis Megj: Nagyon helyes spanyol békefenntartók vannak itt...mind mosolygott és integetett is.. Mondtuk Hola!:-))
A mi célpontunk Tyr volt. A római és később bizánci város.
Elég nyálasan néztek ki a római oszlopsorok a bizánci mozaikokkal a tengerparton a lemenő nap vöröses fényében.

(Valis megj: hozzátenném megint 2 UFOval utaztunk, kanadai útlevéllel, egy indiai totál arab külsejű fiú és egy bangladesi lány..nem is értették mi történik, hol vannak stb..)
 
Innen visszakocsiztunk Bejrutba és egyből beültünk egy öreg Buickba
(Valis megj: 6-an, én az automata válton ültem félig, félig a sofőr ölében...de vicces volt, mert a libanoni határt végig shoppingolta 4 arab, éljen gyutifri:-)) ami elhozott minket Damaszkuszba. A határ most egyszerű és gyors volt szerencsére.

Bye Lebanon
 
 12. nap
 
Tegnap már fáradtak voltunk sokat keresni ezért ma délelőtt kerestünk egy megfelelőbb (Valis megj: ez azt jelenti van melegvíz, meg azt is, hogy kicsit hisztiztem...) és olcsóbb szállást.
Ezután lassan totyogva bejártuk Damaszkusz régi városrészének főbb vonalait.
A legfontosabb épület itt a nagy mecset. Az iszlám harmadik legszentebb épülete.
 Gyönyörű és óriási. A falai valaha aranyozott mozaikkal voltak burkolva, amiből még ma is látszik pár m2.
 Itt szabadon lehet benne csámborogni és olvasgatni a szőnyegen, ha nincs imaidő.
 Itt is van egy Keresztelő Szent János fej egy feldíszített koporsóban.
 Lehet, h egy sárkány volt. És mit szólt ehhez György szent, aki itt elég populáris. Az óvárosban a keresztény negyedben legalább 3 St. György ortodox templom van.
 Jó itt bolyongani a kacskaringós kis sikátorokon a sok száz éves házak között.
 Damaszkusz egyébként elég hangos, szmogos és nagy a tömeg. És már csoportos turistákkal is meg kell küzdenünk
 Azért az gázai pity-puty itt nagyon nagy felháborodást  kelt. A tereken hangszórókból lelkesítő beszédeket mondanak és pénzt gyűjtenek a palesztinoknak. A piac közepére felhúztak egy zászlót ,amire ez van írva:
 Izrael ilyen új holokausztot akar? Hamasz nem térdel le csak Allahnak.
 Sok a tüntetés, de nincs semmi agresszió.
 Az emberek csak szomorúak.
 
Straw
 Damaszkusz ,
 EastNewsTV
 

Friday, January 2, 2009, 7:28 PM
 
Halihó!
 
 Megpróbálom utolérni magam....
 
 8. nap
Feltápászkodás után gyorsan szobát cseréltünk és császkáltunk egyet Bejrutban.
Sajna meg mindig esős volt az idő, de múzeumozásra tökéletes.
Megkerestük a Nemzeti Múzeumot, ami egy csoda. Libanon minden részéből idecipelték a leggyönyörűbb régészeti leleteket, amik mozdíthatok voltak.
(Valis megj: szerencsére van, ahol maradt helyben is valami... Mondjuk ott a legkisebb is 40 tonna)
Edényektől a szarkofágokig 5 évezredet átölelően.
Az épület is nagyon szép és új. A régi mintájára épült, mert azt kicsit szétlőtték a polgárháborúban, ami 75 és 89 között volt. A múzeum ráadásul a zöld vonal mellett volt ami elválasztotta a keresztényeket a muszlimoktól.
Kicsit bonyolult az utolsó 30 év történelme itt a környéken. Volt olyan pont, amikor a Szírek (arabok) támogatták  a keresztény libanoniakat a muszlim libanoniak ellen amerikai fegyverekkel.
Szép !
Ha valakit érdekel itt van bővebben egy blogon:
http://toriblog.blog.hu/2008/02/26/libanon_es_sziria_egy_konfliktus_tortenete#more354261
Sajnos az egész városra jellemző a szétbombázott házak látványa. De mindenhol újakat is építenek. Az egész város ilyen. A napi forgalomban 30-40 éves állólámpás és zöldséges mercik hadakoznak az új Porschékkal és Ferrarikkal.
(Valis megj: a belváros elég csilivili, láttam szilveszterre estélyit 1 millió forintért, de nem tetszett, mert piros volt...A férjemnek így nagy kő esett le a szívéről..)
Délutáni alvás után kávéztunk egyet és este találtunk egy kedves bárt, ahol beengedtek minket szilveszterre. A legtöbb hely előre le volt foglalva. De jó választás volt. Nagyot buliztunk 3-ig.
És az egyik mixer srác félig magyar volt és egész jól beszélt magyarul.
Valis komoly koktélokat kapott. És a zene is nagyon jó volt. Éjfél után áttértek a helyi zenékre és a pulton táncolásra, de az abban a pillanatban helyénvalónak tűnt.
(Valis megj.: A bár király volt, csak tequilából volt 20 féle a pulton.. kizárólag törzsközönség ez max 20 főt jelent, idegeneket rajtunk kívül nem engedtek be.. Papa meg sört kapott tequilaval...Ja egy részét a piának ki se hagyták fizetni.. A DJ pedig nagyon helyes arab lány volt. Az én koktéljaim annyira jók voltak és olyan kedvesen kérleltek a helyi fiúk, hogy táncoltam a bárpulton kicsit én is..ez mondjuk hegymászó bakancsban azért annyira nem volt egyszerű.. Viszont, ha a bakancsom megírja az emlékiratait egyszer, biztos benne lesz, a Mont Blanc mászás mellett, ez is)
 
 9.nap
 
 Szép lassú másnapos ébredezést műveltünk komoly tuc-tuc zene basszusára. Kiderült, h a házunk pincéje egy ideiglenes technobuli helyszíne. Vagy délutánig szeleteltek a srácok a pinyóban.
Mi pedig helyi járatokkal, pár átszállással lebuszoztunk Bybloszba a egyik legrégebb óta folyamatosan lakott városba. A városka nagyon kedves volt és a 60-as években itt óriási bulik voltak nagymenő színészekkel. Jachtokkal a tengerparton.
( Valis megj: és egyből beestünk a helyi Keresztelő Szent János templomba, Újévi misére, amit a helyi püspök tartott..ékes arab nyelven)
 A romok nem voltak olyan látványosak. De érdekes volt látni 5000 év változatos időpontjából előbukó templom és palotaromok maradványait egymás hegyen-hátán, tetején meg egy keresztes vár. És az egész a gyönyörű tengerparton.
Hazafele beugrottunk a világ egyik legnagyobb cseppkőbarlangjába Jeitta Grottoba.
(Valis megj: Vicces kb. 200 méterre levő bejárathoz lanovka visz fel...gondolom hogy legyen ilyenjük is, mert út is van ám.. És tényleg nem kicsi..A felső terem inkább a cseppkövek miatt szép, a lentebbiben pedig a cseppkövek között átfolyik egy folyó amire bevittek kis elektromos csónakkal hajózni..tiszta vidámpark)
Este ettünk egy kis helyi kaját Welcome Bácsinál. Ő egy olcsó libanoni étterem főnöke és főpincére egyben. Minden második angol szava után hangosan hozzáteszi Welcome Libanon!
És volt finom lencselevese meg mangoldos csirkéje!!!
 
 10.nap
Korai indulással leszerveztünk egy kirándulást a hegyekbe. Egy amerikai baráti párral osztoztunk autónkon. Nagyon aranyosak voltak.
(Valis megj: Konkrétan UFO-k voltak. De ettől váltak elviselhetővé)
Szóval jó társaság , gyönyörű idő és a legnagyobb római
templomkomplexum volt ma terítéken Baalbek. Furcsa elindulni a tengerpartról és 1 óra kocsikázás után elérni a hegyeket, ahol már megmarad a múlt heti hó. És látni a havas hegycsúcsokat, ahol síelni lehet.
 Baalbek elkepesztően gyönyörű. Az alapterülete nem túl nagy a templomoknak, de a falai magassága az oszlopok vastagsága és az egész látvány elképesztő.
(Valis megj: itt vannak a 40től 1000 tonnás faragott kőtömbből rakva a cuccok..tehát maradtak a helyszínen. Külön jól nézett ki, hogy a romok teteje itt-ott havas volt)
 Kicsit nagyra is terveztek a rómaiak, mert egyiket sem tudták teljesen befejezni.
 1984 óta vilagörökség és ez meg is látszik az egész komplexumon. A hozzátartozó múzeum tele van +infokkal régi képekkel és új számítógéppel "varázsolt" látványtervekkel.
 Ezt az elképesztő kulturális sokkot csak úgy bírtuk feldolgozni, h egyből elmentünk a környék leghíresebb és legrégibb pincészetébe egy borkóstolóra. A boraik nagyon semlegesek. Semmi extra.
 Kicsit becsípve elkocsikáztunk jókedvünkben egy híres fogadóba környéken. Itt finom helyi kajákat habzsoltunk és kávézgattunk. Ez már majdnem a szír határnál volt ahol az amcsi párt kiraktuk. Ők mentek Damaszkuszba. Szerintem meg összefutunk velük.
 A hegyvidék péntek lévén tele volt mecsetekből jövő, vagy imádkozás után mászkálgató muszlimokkal.
 Ezek környéken mindenhol Hamasz zászlók lengtek és pénzt gyűjtöttek a gázai palesztin bajtársaknak. Bármit is jelentsen ez. Nekem legalább 4 fazon próbált eladni Hamasz zászlós pólót a múzeum parkolójában.
 A napot meg lezártuk Anjar nevű világörökséggel. Ami egy elég nagy város lehetett, de most is jól nézett ki a lemenő napban a havas hegyekkel a háttérben.
 
 Holnap megyünk délre meglátogatni a határvidéket.
 Remélem meg írok........
 (Valis megj: ez alatt a déli részt értjük, ahol világörökségeken kívül a palesztin menekült táborok és egyéb nyalánkságok vannak, igen közel egy szomszédos, bár nem annyira baráti országhoz. Ha mi nem írunk, akkor a hírekben hallotok rólunk legközelebb..)

Halihó!

Lassan utolérjük magunkat a naplóval, pedig minden napra jut egy-két világörökség, meg az egyebek..

A látnivalók egyébként az alábbi alapanyagokból tevődnek össze: i.e. 6000 éves településekkel kezdődik, aztán van egy kis bronz és vas kor, hogy folytatódjon a hellenisztikus romokkal, ezután jön a rengeteg római kori cucc, de nagyon komolyak, aztán persze vannak a keresztesek a lego várakkal és persze az arabok... Hmmm és van ahol ezek egyetlen régészeti helyen.. egymáson. Persze ehhez jönnek a természeti csodák..múzeumok meg a napi élet.

Ez utóbbihoz annyit, hogy nem kellett csalódnunk, nagyon jó a konyha :-)) és a helyi sör is iható, erre aktív kontrollos vizsgálattal végzett evidenciáink már vannak.. (bár néhány napig mind a ketten kényszer diétán voltunk, a részletektől most eltekintenék..)
Kedvesek a népek, mandarin a piacon, tea a gyógyszerésztől, ingyen fuvar taxival stb.. szinte kézről kézre adnak... ha nem is beszelnek angolul mikor megértik mit akarunk (kis arab, kis angol, kéz-láb)addig nem hagynak ott, amíg nem biztosak benne, hogy a másik tudja mit akarunk, vagy hova kell bennünket vinni..

A közlekedés szokás szerint változatos.. az alap a napi több óra gyaloglás.. aztán ugye van a taxi csak mi, esetleg meg 4-en mások, meg lehet minibusszal 14 utas +sofőr, aztán nagyobb minibusz, esetleg rendes busz.. Természetesen megállok nincsenek, mert minek. Tegnap mondjuk a nagy busz kivételével mindet használtuk..
Itt mondjuk nagy divat a régi Mercedes taxi, konkrétan Tripoliban más autó nincsen szinte az utcán .. Koruk a kb. 50 évestől.. A zöldséges típusú mar újnak számít.. Jó szerelőik lehetnek:-))
 

Valis&Co

Thursday, January 1, 2009, 8:26 PM

 
 Mindenkinek BUEK!
 
 Naszóval........
 
 6. nap
 Ez a tipikus szar utazónap. Nem volt hosszú az út Homsból Tripoliba, de elég kellemetlen.
 A határ nagyon durva. Km-ek betonfalak labirintusa között.
 Ha a sofőrünk nem lett volna olyan bennfentes, akkor soha nem jutunk át.
Én nem próbálkoznék saját autóval.
Végre találkoztunk egy magyarral. Próbált kijutni a határon Libanonból kicsit turistáskodni, de visszaküldtek. Az ENSZnek dolgozik, mint térképész.
Képzeljétek a határőr koma fejét, amikor bejelentkezünk Libanonba a 3 magyar, három különböző színű útlevéllel… :)
Bedobtuk, mint a terített betlit.
Piros - az új EU-s
Kék - a régi
Zöld - a diplomáciai szolgálatos.
A csávó nézegette a lejárati dátumokat, aztán mormogott egy adagot és szép nagy pecséteket nyomott mindháromra.
Azért valszeg anyám csuklott 1-et közben.
Este tök jó szállást találtunk Tripoliban egy családi panzióban. Kis városnézés után lefeküdtünk megvívni a bacijainkkal, amiket áthurcolásztunk a határon.
 
 7.nap
 
Átizzadt és lázálmokkal teli éjszaka után egész üdén keltem.
Összepakolás után megnéztük a városkát nappal (1.2 millió lakos). Sajnos itt nagyon látszik a polgárháború pusztítása. Különben sem a házak sem az emberek nem sokban különböznek Szíriától.
Talán itt meg több a szemét.
A citadella nagyon szépen fennmaradt és a piac itt is elragadó.
Az arabok itt meg kedvesebbek. Ingyen mandarint kaptunk Welcome felkiáltással a piacon, ingyen fuvar minibusszal stb.
Délután végre átbuszoztunk a híres Bejr    útba! A busz út kellemes volt végig a tengerparton 100 kilcsi. De a főváros előtt iszonyatos dugó. Úgy tudtuk lenyomni ezt a távot 3 óra alatt, h a sofőrünk egy 4 km-es dugószakaszt a mellettünk lévő autópálya szembesávjában tette meg.
Így megtudtam, ha szemben mész az autópályán akkor balra kell tartani a libanoni kresz szerint.
A városba érve jött velünk szembe Európa és Amerika. Bevásárlóközpontok, menő verdák, csillogás, reklámok mindenhol.
Nehezen sikerült szállást találnunk és Valis egyből ledőlt harcolni tovább a fránya bacikkal.
Én lenyomtam egy 2 órás felfedező sétát a központban sötétedéskor.
Furcsa egy város. Az egyik utcában K jó bárok tömkelege a másikban pedig 200 forintos falafel árusok csoportja. Napközben mindig van áramkimaradás (az egyik erőművüket  terroristák tönkretették), de a központban minden profi és gyönyörű díszkivilágítást kapott. Amikor nincs áram a boltosok nyugodtan kib..szak a kis aggregátorukat a bolt elé és az egész város dupla kipufogógázban fürdik :(
 
 Holnap írok szilveszteri bulit meg minden! Ins' Allah
 
 Kicsit másnaposan gépeltem, elnézést a hibákért.....

Tuesday, December 30, 2008, 8:45 PM

 
 4. nap
 
Szóval elhagytuk Aleppot és elindultunk kora reggel dél felé. Tudtuk, sűrű napunk lesz, de nem gondoltuk, h ennyire. Legalább egy tucat emléket néztünk meg különböző korokból.
Eblaban kezdtük, ami egy elképesztően nagy város volt. Ie. 3. évezredtől indult növekedésnek.
Olaszok próbáljak a romokat összeseprűzni egész komoly sikerrel. Lehet látni a messzeségben a város közepén levő dombról, a négy fő kaput és a városfalból maradt töltést.
Könyvfüggően 30-100 ezer ember élt itt valaha. Nagy Királyság volt :)
Következett pár szokásos romváros, amikben szabadon lehetett garázdálkodni.
Útközben kaptunk egy gyorstalpaló arab nyelvleckét a sofőrünktől, aki elhatározta, h így hirdeti az igét.
Minden turistát megtanít ékes arab nyelven a gyümölcsök, fák és domborzati elemek nevére.
Fő fogásnak a római és hellén város Apamea következett. Kb. 12 ezer ember szaladgált itt valaha.
6 km-es körben mindenhol épületek maradványai és oszlopok. A főutcán (kb. 3 kilcsi) ami oszlopokkal van övezve, tökéletesen lehet érezni Róma erejét. És közben mindenhova be lehet mászni és benézni az üregekbe. Mi egy kidőlt oszlopfőn ebédeltünk olívabogyót és sajtot.
Meg meglátogattunk egy mozaikmúzeumot és egy városkát, aminek gyönyörű 13.sz vízikerekei vannak, amik a mai napig működnek. Persze ma nem :(
De már zsongott a fejünk a látnivalóktól: ie. 3000, isz. 500 Bizánc, arab mecset a 10.-ből elég fáradtan értük el Homs városát.
Találtunk egy pöpec szállást és gyorsan belaktuk.
Ez úgy néz ki, h én ledobom a zsákomat egy sarokba, Valis pedig egyből fürkészi hova tudna felkötni a ruhaszárító kötelet. Gyorsan szétdobáljuk zacskókban tárolt ruháinkat és kiderítjük, mit hagytunk el megint :)
Este még elmentünk enni és megnéztük a Szíria – Szaud focimeccset. Egész élvezetes játékot játszanak. Majd egyszer védekezni is megtanulnak.
 
 5. nap
 
Reggel korán ki a a buszpályaudvarra és kis kérdezősködés után irány a Crac de Chevalieres. Amire Arábiai Lawrence azt írta, h a világ legszebb vára. Pedig ő volt egy párban. Főleg a környéken.
De tényleg monumentális és gyönyörű helyen van.
És az időjárás is velünk volt. Eddig sem volt rossz időnk, de általában felhős volt. Ma kék ég és zöld hegyek zárták a látóhatárt.
Ez a része Szíriának sokkal gazdagabbnak tűnik. Itt pl. van olyan ház amit befejezettnek tekintenek és nem áll ki belőlük a vasbeton vasalata a következő emelet folytatásához.
Az emberek extrakedvesek. Valis elhagyta a sapkáját a helyi járaton. Két órával később a sofőr beadta nekünk a sapit amikor egy másik buszban várakoztunk, h megteljen.
A délutánt a Homsban töltöttük.
Láttuk Szűz Mária övét egy nagyon takaros kis Szír Ortodox templomban, egy kedves piacot és egy öreg kávézót, ahol elpöfékelhettem napi vízipipaadagomat.
Irány Libanon…
 

Friday, December 26, 2008, 8:21 PM,

 
Kellemes repülőutunk volt. Sima másfél órás késéssel. A leszállás után másfél óra alatt ellenőrizték a vízumunkat, reggel 4kor.
Mi voltunk az egyetlen érkező gép. Mi lehet itt délutánonként?
És ekkor jött a nagy meglepi. Tényleg van ingyenes Malév busz Aleppoba. Én hittem benne, de azért meglepett. (köszi az infót Kakukkéknak és Erikának)
Egy rendes lepukkant arab távolsági busz Malév felirattal. 5 óra alatt fel is vitt minket az északi központba
Aleppoba. Mi voltunk az egyetlen turisták a buszon. A kiválasztott szállást gyorsan megtaláltuk és megalkudtunk. Kis pakolás és már mentünk is körülnézni. Megnéztük először a keresztény negyedet, de nem volt semmi karácsonyi nyüzsi. Mondjuk nem is néztem utána a görög-keleti karácsonynak.
Vásároltunk viszont helyi finomságokat (olíva, humusz stb.) és rágyújtottam az első vízipipámra is egy rendes arab kávézóban. Oszt gyorsan befáradtunk, mert ugye nem nagyon aludtunk. Megettük a karácsonyi vacsorát (csupa arab kaja) friss kenyeret ami magában egy csuda volt, süti, gyertya, fenyőág, gintonic (ami az úti italunk volt, ugyanis nem volt vizünk) Ez volt a Kiskarácsony a cellánkban. :)
Pár perc múlva teli hassal horkoltunk reggelig.
 
 2 nap
 
12 óra múlva ébredtünk. Valis úgy lecsapta az ébresztőt a telefonján 7.30-kor, h fél óráig kereste a telcsit később. (Valis megjegyzése: rajta aludtam) A szobánk a tökéletes cella. Nincs ablaka ezért nem is tudjuk mikor van reggel, v este.
Elkezdtek kiderülni a kicsi turpisságok, miket hagytunk otthon. Meg egyéb apróságok: a vízforralónk EU kompatibilis dugója nem megy bele az itteni aljzatba. Fél óra reszeléssel arabkompatibilissé tettük.
Jó érzés egy ablaktalan gyönyörű kövekből húzott falak között 12 négyzetméteren halkan reszelgetni.
De lett KV és el tudtunk indulni várost nézni.
A napi listánkon a város két legfontosabb látványossága volt a Szuk (piac) és a citadella.
A citadella lenyűgöző. Óriási, félig ovális mesterséges hegy, körbevéve 20 méter mély árokkal.
Elvileg itt őrzik Keresztelő Szent János fejét.
Ezt nem tudjuk megerősíteni.
A hely monumentális és pár épületet és szobát szépen felújítottak benne. A többi romokban városi szeméttel keverve.
Ez az épület és az egész környék egy archeológiai káosz. A város már ie. 4000-ben város nagyságú volt. A környéken az alapok rómaiak és görögök, van egy pár bizánci templom sok 1000 éves mecset  + keresztesek + törökök. Itt csak egy profi ismeri ki magát a romokon.
Kb. olyan mint a piacuk. A piacon a legjobb sztori: 300 forintos papucsom vásárlása közben ráleltünk Körösi Csoma emléktáblájára !!!!!  (köszi Varga Te)
A város különben nagyon kellemes, az emberek barátságosak és segítőkészek.
A vallási toleranciára egy pl.: a bankban, ahol váltottunk az egyik csajszi éppen az újonnan vásárolt betlehemes szobrocskáit mutogatta a kollégáinak.
A kaja pedig briliáns. Akár utcáról, akár étteremben. És egész olcsó.
 
 3
 
Tegnap meg megszerveztünk egy autót a környékbeli látnivalókhoz.
Sikerült lealkudnunk és egy nyugdíjas velencei házaspárral (ők mondták: nem olasz :-) ) utaztuk be a napot.
Itt a nem lehet 5 km-t autózni, hogy ne legyen valami ie. rom vagy bizánci templom vagy görög falucska az ember útjában.
A környezet hegyes dombos és gyönyörűen megművelt. Olajfák gyümölcsösök mindenhol. Volt olyan templom rom aminek a belsejét is bevetették. Dolgos nép ez.
Mindenhol palesztin kendős terrorista traktorozik. Meglepő.
Meg traktort sem láttam a Közel-Keleten soha.
Egy-két kiemelt szépség
 -ie. 900-ból hettita oroszlános templom fekete kőből
 -St. Simon erőd és bazilika.
 A csávó 40 évig prédikált egy maga építette oszlopról. Nem tudom, h lett ezzel a közel s távol a legismertebb ember a maga korában ezzel az attitűddel.
Ma nem vinne semmire.
Az oszlopa köré építettek egy bazilikát 500-ban és köré egy erődöt később.
Este végre karácsony utsó napján bejutottunk egy keresztény templomba. A 40 mártír örmény ortodox templomban üdvözöltük a kis Jézust.
 Érzitek: majdnem az egész napunkat kurd területen töltöttük és este egy örmény templomban voltunk egy arab országban.
 
 Holnap megyünk tovább délre újabb halott városok nyomában.
 Legközelebb szerintem csak Libanonból tudok írni.

7. utolsó - Mon, 21 Jan 2008

6. rész - 12 Jan 2008

5. rész - 7 Jan 2008

szamottevo. Igy bereltunk harman egy Hunyadi Accentet 10 rialert, ami kb 4500 Ft /nap.
Tok uj. Ma mar kapott is egy kis terepmaszast. Remelem a visszaadaskor nem nezik meg az aljat......
Az elso napn csak intezgettunk es ketszer korbesetaltuk a varost. Nagyon helyes udulovaros. Szep palotaval, de nincs sok erdekes benne.Innen szarmazik a szegfuszeg. Mondtam is , hogy jo lenne egy forraltbor. Az utolso korty Unicumunk Jemenben mar elfogyott.
 
Hetfon teljes erovel nekiindultunk. Motorizaltuk magunkat az elobb emlitett kozepkategorias (mar otthon itt olyan mint egy kispolski) autocsodaval. Papirmunka terkepvasarlas es
tankolas. Megtankoltam 10 lityot egy 500 Ft-bol es mar szaguldottunk is a tengerpart mellett keletnek. Megneztunk par Unesco vilagorokseg romot, egy barlangot, egy regi halaszfalut, es a fustolomuzeumot (tomjen) ami az okori kereskedelmi kikoto helyen epult. Mostanaban nyitottak meg es nagyon-nayon szep lett. Persze strandoltunk is egy elhagyott obolben homokos parton.
De ez itt normalis. A varoson belul is van tobb kilometer gyonyoru  beach. Erdekes: ha homokot lopsz a strandrol akkor fel ev bortont is kaphatsz.
Ja es van egy kokusz es palmaerdo a varos kozepen.100 ft egy kokuszdio.
Mindenhol friss gyumolcskoktelok es fodraszok vannak. Annyi fodrasz van itt mint Sopronban fogorvos.
 Valahogy meg kibirjuk azt a 9 napot.........
 
 Ha veletlenul sok penzetek van es beszelni szeretnetek velem, vagy a
 Gyongyivel az omani szamunkon hivjatok:
 +96896308679
 
 Udv
 Szalma
 Salalah \Oman
 22 fok este 10 kor. :)

4. rész - 4 Jan 2008

Keszulunk a holnapra. 16 oras buszuttal elhagyjuk Jement es attrakjuk a szekhelyunket a csodaszep omani tengerpartra.
 
 Plusz info:
 Mobiljaink nem mukodnek ott. Majd veszunk egy helyi kartyat es elkuldjuk emilen.
 
 Udv!
 
 Szalma

3. rész - 3 Jan 2008

A hosszu buszut megerte. A keleti resz legszebb tengerparti varosaba erkeztunk Al-mukallaba.
 
 Folytatom holnap, mert bezar az internet kavezo.
 
 Na csa!

2. rész - 31 Dec 2007

Szalma